Az Európai Központi Banknak lehet, hogy fel kell vállalnia egy kisebb recesszió bekövetkeztét azért, hogy enyhítse az inflációs nyomást, amennyiben az inflációs várakozások nőnek - mondta Robert Holzmann, az EKB Kormányzótanácsának tagja.
Fontos nap a mai: 11 év után az Európai Központi Bank kamatot fog emelni. Nem is biztos, hogy óvatos lesz a kezdés, a jegybank korábbi előretekintő iránymutatásával szemben ma már az 50 bázispontos emelés is reális. Az ilyen határozott emelés erőt adhatna az eurónak, hiszen már az ezzel kapcsolatos várakozások megjelenése is erősödést váltott ki. A 25 bázispontos emelés viszont csalódást okozhat, és Fed jövő heti ülése után még távolabb kerülne a két jegybank monetáris politikai pozíciója. Logikus lépés lenne a határozott emelés ma az EKB-tól, Frankfurtban azonban több tényezőt is figyelembe vesznek a döntés során.
Nem vagyunk pánik üzemmódban, sok mindenben különbözik az eurózóna és az USA helyzete jelenleg – mondta kedden a Bloombergnek Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.
Az Európai Központi Bank (EKB) júliusban megkezdheti a kamatemelést és szeptember végéig elbúcsúzhat a negatív irányadó kamattól – írta egy hétfői blogbejegyzésben Chritsitne Lagarde. A jegybankelnök szavaira komoly szárnyalásba kezdett az euró.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a CBS "Face the Nation" című műsorában nyilatkozta, hogy miközben az Egyesült Államok és Európa is küzd a növekvő infláció megfékezéséért, egy másik szörnnyel is szembe kell nézniük – számol be a hírről a Bloomberg.
Amikor Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter elkezdett online beszélni a tegnapi G20 pénzügyi csúcstalálkozón, az orosz agresszióra tiltakozásul kivonult a teremből a nyugati pénzügyi döntéshozók jelentős része, az online résztvevők egy része pedig kikapcsolta a kameráját – tudta meg a Politico.
A háború miatt geopolitikai és piaci feszültség közepette kell ma döntést hoznia az Európai Központi Banknak. Az EKB a verbális szigorítást már február elején megkezdte, de azóta a háború egészen új helyzetet hozott: a jegybanknak egyszerre kell számolnia a reálgazdasági lassulással és az inflációs nyomás erősödésével. Ebben a helyzetben különösen nehéz döntenie a jegybanknak: próbáljon harcolni az infláció ellen szigorítással, amellyel egyben letöri a növekedést, vagy épp fordítva. Egyáltalán, fel lehet-e venni jegybanki szinten a harcot a háború gerjesztette inflációs sokkal? Rengeteg kérdés vár megválaszolásra, de ma délután picit okosabbak leszünk.
A piac már 50 bázispontos kamatemelést áraz idén az Európai Központi Banktól (EKB) – írja a Bloomberg. Ezzel párhuzamosan több befektetési bank is elkezdte elemzésében alapforgatókönyvként feltüntetni, hogy véget ér a negatív kamatok kora.
Erős várakozásokat keltett az EKB kormányzótanácsának márciusi ülésével kapcsolatban Christine Lagarde. A jegybank elnöke nem ismételte meg azt a kijelentését, hogy idén valószínűtlen a kamatemelés, a hírre az euró azonnal erősödésbe kapcsolt. Úgy tűnik, hogy márciusban ismét izgalmas döntés elé nézünk, hiszen érkezik a friss gazdasági előrejelzés is, emellett mostmár elvárás, hogy valami erősebbet mondjanak a kamatpályával kapcsolatban. Christine Lagarde kiemelte, hogy először a nettó eszközvásárlásokat építik le, csak utána térnek rá a kamatemelés kérdésére.
Történelmi csúcson volt az éves infláció az eurózónában januárban, pedig az elemzők már csökkenést vártak decemberhez képest. A Fed már felismerte az inflációs veszélyeket, és két lábbal taposott a fékre: a belengetett kamatemelései miatt erősebb dollár várható. A reálgazdasági helyzet sem túl rózsás az eurózónában, a koronavírus megálljt parancsolt a növekedésnek, miközben a munkaerőpiac egyre feszesebb. Ha a foglalkoztatottságban látott dinamika fennmarad, csak idő kérdése, hogy a kínálati nehézségek mellé mikor jelennek meg keresleti okok is az inflációban. Eközben az orosz hadsereg bevetésre vár Ukrajna határában, a lépés szintén megütné az európai gazdaságot. Ilyen körülmények között kell ma döntenie az Európai Központi Banknak.
Eddig halogathatta a döntést az Európai Központi Bank az eddigi legjelentősebb eszközvásárlási programról. A jegybank ma délután ismerteti kamatmeghatározó ülésének döntéseit, a legnagyobb kérdés pedig az, hogy milyen megoldást talált ki a jegybank a pandémiás eszközvásárlási program pótlására. Persze csak akkor, ha egyáltalán megszűnik a program, mert valamilyen kötvénypiaci jelenlétre a déli országok sérülékenysége és a reálgazdasági igények miatt szükség van. Bár több jegybankár (élükön a németekkel) ellenzik a kötvényvásárlások fenntartását, azonnali megszüntetésre nem sok esély van. De nemcsak a mennyiségi lazítás van terítéken: új előrejelzéseket és közzétesz a jegybank, és azt is megtudjuk, hogy még mindig átmeneti-e az infláció.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint az infláció tovább tart majd és magasabb lesz, mint azt eddig hittük, de továbbra is kitart álláspontja mellett, hogy középtávon a jegybanki cél alá mérséklődik. Christine Lagarde szerint jövőre nem lesz kamatemelés az eurózónában.
Christine Lagarde EKB-elnök ismét kiállt a jegybank véleménye mellett, amely szerint a befektetők kamatemelésre vonatkozó várakozása nem türközi az EKB szándékait. A jegybank már több hete azt látja, hogy a befektetők kamatemelést áraznak 2022-re, holott a jegybank egészen máshogy kommunikál. Ez viszont szemlátomást nem tudja meggyőzni a piacokat.
Ma tartja októberi kamatdöntő ülését az EKB. Az ülés után szinte biztosan nem hallunk nagy bejelentést, a jegybank ugyanis decemberre ígérte a fontos döntések meghozatalát, ennek ellenére a piac részéről nagy várakozás övezi a mai eseményt. A legutóbbi ülés óta az energiaárak elszálltak, az infláció 13 éves csúcsra ugrott, a gazdaság lassul, költekezéspárti kormány alakul Németországban, a járvánnyal kapcsolatos kockázatok nőnek. Egyszerre vannak jelen olyan tényezők, amelyek a korábbinál szigorúbb EKB-s előretekintő iránymutatást vetítenek előre, és olyanok, amelyek indokolttá teszik a laza hangnem fenntartását. A Kormányzótanácsban látszólag nőtt a megosztottság (egy tag le is mondott, a találgatások szerint épp különvéleménye miatt), így leginkább arra kell ma figyelni, hogy Lagarde üzenete során hogyan egyensúlyozik a héják és a galambok elvárása közt.
Lehetséges, hogy az eurózóna inflációja meghaladhatja az EKB jelenlegi előrejelzéseit, és ettől egyre többen tartanak a jegybankon belül - mondta Christine Lagarde elnök, aki hozzátette: összességében ennek mégis kevés jelét látják jelenleg, és továbbra is arra számítanak, hogy az áremelkedés üteme középtávon a jegybanki cél alatt lesz.
Átmenetinek tartja az euróövezeti infláció számos hajtóerejét az Európai Központi Bank (EKB) elnöke Christine Lagarde, és véleménye szerint ezek a rendkívüli hatások jövőre már el fognak csitulni.
Kamatdöntő ülést tart ma délután az Európai Központi Bank, amely hosszú idő után a legizgalmasabb ülés lehet. A befektetők és a közgazdászok már hónapok óta figyelnek a jelekre, és sokan már biztosak benne, hogy a mai ülésen legalább részleges utalásokat kaphatunk az eszközvásárlási program majdani leépítésére. Az EKB azonban kényelmes helyzetben van: az inflációs nyomás ugyan nő, de a jegybank következetesen kitart az érvelése mellett, amely szerint a gyors áremelkedés csak átmeneti jelenség. Különleges a mostani helyzet: az EKB-nak lassítania kell az eszközvásárlási programján, és ezt minden bizonnyal még ma bejelentik, de közben nyomatékosan hangsúlyozni fogják, hogy ez még nem az a bizonyos taper. Ami azonban nem várathat már sokáig magára, legkésőbb decemberben el kell kezdeni - de ez nem jelenti azt, hogy a jegybanki eszközvásárlások kora véget ér Európában, sőt.